Beszéd a 2021-es Pride felvonulás végén.

Sziasztok! A Prizma transznemű közösségtől vagyok itt. Vagyis transznemű vagyok. Magyarul és röviden buzi. Érdekes módon akkor is buzi, ha egy hibátlan heteró kapcsolatban vagyok egy férfival. Sőt, még ez a heteró férfi is buzi lesz.

Mint látható, nekünk buziknak varázserőnk van. Erre a varázserőre még visszatérünk.

Fotó: Halász Juli

Képzeljük el, hogy nem nagy néha látunk más meleg párokat, hanem majdnem minden nap.
Öblögessük a szánkban ennek az ízét.
Képzeljük el, hogy nyilvánvaló, biztos helyünk van a saját hazánkban. Képzeljük el ennek a magától értetődőségnek az erejét.
És miután eleget öblögettük ezt az érzést, most nyeljük le.

Emésszük meg.
Tudatosítsuk magunkban, hogy ez nem egy fantázia, hanem ez igenis lehet a mi, itteni, magyar valóságunk. Hogy Magyarország lehetne ilyen is.
Hát várjuk el tőle! Ne fogadjuk el, hogy ilyen közönyös, ellenséges, frusztált, mert ez nem szükségszerű. Mint ahogy el lehetett rontani, úgy meg is lehet gyógyítani.
Itt jövünk a képbe mi.
Én a tranzíciómmal nagyon sokszor megtapasztaltam, különösen az elején, amikor még a környezetem simán csupán egy női ruhába öltözött férfit látott bennem, hogy sérülékenységemnek, kiszolgáltatottságomnak milyen ereje van. Én csak szóba elegyedtem egy lakótelepi kutyasétáltatáskor, egy falusi kocsma teraszán valakivel, és szíveket nyitottam meg. Olyan szíveket, amiket a kormány által milliárdokból habosított gyűlölet be akart zárni.
Azt remélem, hogy legalább egyszer már mindannyian megtapasztaltuk ezt az erőt.
Tudatosítsuk: nekünk buziknak varázserőnk van. Szivárványharcosok vagyunk, akiknek varázsereje van.
Ezért akar a fidesz minket élve elásni, ezért akarja, hogy ne is lássanak minket az emberek, hogy a kis szivárványharcosok inkább sorvadjanak el és próbáljanak meg boldogtalan heteró életet élni.
Mert amikor egy meleg vagy egy transznemű kiáll, és annyit mond nyugodtan, tiszta szívvel, hogy ilyen vagyok én, nem kértem, nem tudom megváltoztatni, nem ártok senkinek: fogadd el, akkor sokszor, nagyon sokszor derül ki, hogy hiába a fasizálódó elmebaj tenyészete, az emberek igenis tudnak jók lenni.

Nem mindig, nyilván, de gyakrabban, mint gondolnánk, és gyakrabban, mint ahogy azt Orbán Viktor szeretné.

Queernek lenni olyan, mint a városi biciklizés: minél többen járják az utcákat, annál biztonságosabb. Az emberek megszokják, tudomásul veszik, természetessé válik. A láthatóságunkban erő van, ezért akarnak minket betiltani.Legyünk tudatában ennek az erőnek, arra kérlek benneteket!
Tekintsünk magunkra, mint Szivárványharcosokra, akik képesek megnyitni a megkeményedett szíveket!
Keressük azokat az alkalmakat, amikor önmagunk veszélyeztetése nélkül megmutathatjuk magunkat! És ha kell, legyünk ott egymásnak.

Akkor rátérnék a konkrétumokra. Tavasszal jön a következő választás. Hosszú idő után úgy tűnik, a kormány leváltásának feltételei adottak. Láthatóak a jelei annak, hogy félnek.
Féljenek is.
Kedves Szivárványharcosok! Gondoljunk vissza a mai délutánra. Hogy milyen jó volt egy darabig viszonylag szabadon és aggodalom nélkül létezni, aként, ahogy megszülettünk, szeretni azt, akit szeretnénk. Gondoljunk arra, hogy lehet minden napunk ilyen. Hogy erre jogunk van!
És ezért a jogunkért most meg kell küzdenünk.
Arra kérlek benneteket, hogy a választásokig hátra levő időben tegyünk mindannyian a változásért. Keressétek meg az aktivizmusnak azokat a módjait, amik beleférnek az életetekbe, és azokat a pontjait, ahol tudjátok segíteni a hozzánk közel álló közösségeket és pártokat. És ne csak szavazzatok.
A vidéki választókörzetek nagy részében a helyi kiskirályoktól függő önkormányzati delegáltak fogják összeszámolni és hitelesíteni a szavazataitokat, azokkal a fideszesekkel, akiket tíz éve úgy idomítanak, hogy velünk szemben minden módszer megengedett.
Nem hagyhatjuk őket egyedül a választókörzetekben. Regisztráljatok a szamoljukegyutt.hu oldalon. Érezzék ők is a törődést!
Arra kérek mindenkit, aki csak teheti, jelentkezzen szavazatszámlálónak. Különösen vidéken fontos, hogy ott legyünk. Én már többször csináltam ilyet, és mindig érdekes és szórakoztató volt.
Arra kérlek benneteket, hogy ha most ezt nem is tudjátok elképzelni, azért még gondolkodjatok rajta.
Szivárványharcosok, fel kell szabadítanunk magunkat. Unikornisháton lovagolva szálljunk szembe a pegazuson repülő zsarnoksággal! Vegyük vissza a jövőnket!

És akkor egy év múlva, ugyanitt úgy találkozunk, hogy sokkal, sokkal szabadabbak leszünk. Érezzük most előre egy kicsit az ízét.