Ma tette közzé az ILGA-Europe az éves Szivárvány Térképet, amely 49 európai ország LMBTQI-jogait méri. Az élmezőnyben idén Spanyolország váltotta Máltát – a rangsor alján Oroszország, Azerbajdzsán és Törökország áll. Az európai átlag 43%, az uniós átlag 52%.

Románia az EU legrosszabb helyezésű tagállama. Magyarország a 2025-ös térképen érte el eddigi legmélyebb pontját (23 ponttal a 49-ből 37. helyen), miután a Pride-tilalom és a „nemi identitás” védelmének törlése az egyenlő bánásmódról szóló törvényből héthelyes zuhanást eredményezett. Az idei helyzet – a Transz Pride tiltásával és a gyülekezési jog további szűkítésével – aligha javult.

De van egy fejlemény, ami fontosabb bármilyen rangsorolásnál.

Az EU Bírósága kimondta: a magyar törvény sérti az Unió identitását

Április 21-én az Európai Unió Bírósága (CJEU) meghozta az Európai Bizottság kontra Magyarország (C-769/22) ügyben az ítéletet. A testület – mind a 27 bíró részvételével – megállapította, hogy a 2021-es úgynevezett „gyermekvédelmi” törvény, amely megtiltja az LMBTQI-tartalmak hozzáférhetővé tételét kiskorúak számára, sérti az emberi méltóságot, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához, a véleménynyilvánítás szabadságához és a megkülönböztetés-mentességhez való jogot. De ennél is tovább ment: első alkalommal mondta ki az EU legfelsőbb bírósága, hogy egy tagállam törvénye sérti az Európai Unióról szóló Szerződés (EUSZ) 2. cikkét – vagyis az Unió alapértékeit, köztük az emberi méltóságot, a szabadságot, a demokráciát és a jogállamiságot.

A bíróság megfogalmazása szerint a törvény az LMBTQI-emberek kirekesztésére, elszigetelésére és a társadalomból való kiszorítására irányul, és ezzel „az Unió mint jogi közösség identitásával” ellentétes.

Az ítélet értelmében Magyarországnak meg kell szüntetnie a jogsértést – a törvény hatályon kívül helyezésével vagy módosításával. Ha ezt nem teszi, a Bizottság újabb eljárást indíthat, akár pénzbírsággal. Az ítélet egyben precedenst is teremt: az EU-n belül nem lehet LMBTQI-embereket jogfosztó törvényeket elfogadni anélkül, hogy az ne ütközne az Unió alapszerződésébe.

Mi következik ebből itthon?

Az ítélet jogi értelemben egyértelmű, de hogy mit jelent a gyakorlatban, az a kormányon múlik. Az ILGA-Europe és a Háttér Társaság egyaránt felszólította az új magyar kormányt, hogy helyezze a törvény hatályon kívül helyezését a legfontosabb EU-s reformok közé. Ez nem csak LMBTQI-kérdés: a befagyasztott uniós források felszabadítása és Magyarország EU-n belüli pozíciója is ettől függ.

Közben itthon a gyülekezési jogot továbbra is korlátozzák. A Prizma Közösség által a Transz Láthatóság Nemzetközi Napjára szervezett csendes tüntetést a rendőrség megtiltotta, a Kúria helybenhagyta a tiltást. A szervezők az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak. Európa legfelsőbb bírósága már kimondta – kérdés, hogy a magyar intézmények mikor fogják.

Nem csak Magyarországon szűkül a tér

Fehéroroszországban orosz mintájú „propaganda-törvényt” fogadtak el büntetőjogi szankciókkal. Szlovákiában alkotmánymódosítással rögzítették, hogy a nem megváltoztathatatlan és születéskor meghatározott. Törökországban folyamatosan szűkítik a transznemű személyek egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését. Oroszországban első alkalommal minősítettek LMBTQI-szervezeteket „szélsőségesnek”. De fontos pozitív lépés is történt: 2025 októberében az Európa Tanács mind a 46 tagállama egyhangúlag elfogadta az első átfogó nemzetközi ajánlást (CM/Rec(2025)7), amely kifejezetten az interszex személyek emberi jogaival foglalkozik.

Az ILGA-Europe Szivárvány Térképe 49 európai országot rangsorol 76 szempont alapján, hét kategóriában. Az interaktív térkép az ILGA-Europe weboldalán érhető el.