Azt hiszem, hogy eddig sem volt sok olyan magyar transz vagy nem-bináris identitású ember, aki nem gondolkodott volna el egy másik, elfogadóbb országban új életet kezdeni. A magyar kormány a Transznemű Láthatóság Napján benyújtott törvényjavaslata után pedig nem meglepő módon nagyon sokan szinte fél lábbal már el is hagyták az országot. Ezzel a cikkel azoknak szeretnék segíteni, akik még nem döntöttek arról, hogy pontosan hol folytassák az életüket. Dánia talán nem elsők közt jut eszünkbe ha transz-barát helyeket listázunk, de egy rendkívül élhető és szerethető ország, amely minden EU-s állampolgárnak ingyenes felsőoktatással és magas munkanélküli juttatásokkal tökéletes célpont az újrakezdéshez, és ahol nem bonyolult transz emberként kezeléshez és a nem jogi elismeréséhez eljutni.

Dániában a nem jogi elismerése és a transzspecifikus kezelések teljesen függetlenek egymástól, sőt a BNO dániai verziójában nincs is Transzszexualizmus vagy Nemi Diszfória diagnózis, hanem úgy kezelik ezt legegyszerűbben fogalmazva, mint a terhességet – egy természetes állapot ami orvosi figyelmet igényel. Nincs szükséged semmilyen orvosi vagy pszichológiai szakvéleményre, hogy a nemednek megfelelő új személyi számot kapj és ezután nevet változtass, illetve a nem- és névváltoztatási procedúra nélkül is teljeskörű kezelést kaphatsz az egészségügyi ellátórendszeren keresztül. A két dolog függetlensége miatt külön-külön mutatom be, hogy mire számíthatsz és mit kell tenned.

A nem jogi elismerése és a névváltoztatás

Amint Dániába megérkezel, pár hét után kapni fogsz egy itteni személyi számot, amit itt CPR-nek hívnak. Ehhez szükséged lesz egy bejelentett, állandó dániai lakcímre és egy tartózkodási engedélyre, amit munkavallóként, diákként vagy önellátó státuszban élő személyként kaphatsz. Ez a CPR szám tartalmazza a születési dátumodat (NNHHÉÉÉÉ) és utána egy egyedi négyszámjegyű sorszámot. Jogilag férfinak számító személyeknek ennek az utolsó számjegye páratlan számra végződik, nőknek párosra. A CPR számodat egy sárga kártya formájában fogod megkapni, ez a magyar személyi-, lakcím- és TAJ-kártya itteni megfelelője egyben, de fénykép nélkül. Ez tartalmazza a neved, a lakcímed, a CPR számod, a háziorvosod nevét és címét, illetve egy mágnescsíkot és vonalkódot, ami több közintézményben szolgál belépőkártyaként.

A CPR számod mellé jár egy NemID nevű kódkártya, ezek kombinációjával tudsz belépni és neten intézkedni gyakorlatilag minden fontos és kevésbé fontos ügyben, a bankszámlától kezdve a közigazgatási feladatokon át a buszbérletig. És hogy mi más kell ezen kívül, hogy Dánia elismerje a nemedet? Egy kis türelmen kívül semmi. Amint megkaptad a CPR számodat és be tudsz lépni a netes felületbe a borger.dk oldalon, egyből elküldheted a jelentkezésed a nem jogi elismerésével kapcsolatban. Ezen az oldalon találsz információt, hogy pontosan hova kell küldened a jelentkezést, illetve itt találsz két sablont is, amivel leegyszerűsödik a dán ügyintézés. Bár sok közigazgatási oldal csak dánul elérhető, 4 és fél év tapasztalattal mondom, hogy a Google Translate automatikus fordítója dánról angolra szinte tökéletesen működik, így egy közepes angol tudással is boldogulhatsz az itteni útvesztőben. Ennél kevesebb nyelvtudással viszont nem ajánlom, hogy nekivágj ennek a kalandnak.

A nem jogi elismeréséről szóló jelentkezésedet 6 hónappal később meg kell erősíteni (második sablon a fenti honlapon) és ezután kb. 2 héttel kapsz egy új CPR számot, a nemednek megfelelő szám végződéssel. A CPR változás miatt egy kis ideig ki leszel zárva az online ügyintézésből. Ez a bankszámládra is vonatkozni fog, úgyhogy érdemes előre befizetned például a lakbért. A kártyád és a készpénzfelvétel nem lesz érintve, úgyhogy pánikolni azért semmi ok.

Miután az új CPR számoddal újra elérhetővé válik az ügyintézés, már csak a névváltoztatás van hátra, amit neten vagy a lakóhelyed szerinti egyházközösség irodájában tehetsz meg – ez kissé furán hangozhat, itt Dániában még mindig az egyház felelős az anyakönyvi kivonatok vezetéséért, de szerencsére ég és föld a különbség ez itteni lutheránus és az otthoni többségében katolikus egyház LMBT-attitűdje között. A névváltoztatás az egész dániai transz lét legdrágább egyszeri kiadása, egy 505 DKK-s tétel. Nekem a kérelmemtől számítva a második napon jött a levél, hogy mostantól hivatalosan Vivien vagyok a dán nyilvántartásban. Ezután ha rendelkezel magyar jogosítvánnyal, akkor ezt átirathatod 280 DKK összegért cserébe egy egyenértékű dán verzióra, így bár útleveled nem lesz, saját neveddel és képeddel ellátott iratot tarthatsz a kezedben, amit legalább minden EU-s országban kötelesek elfogadni. Összegezve a folyamatot, a dániai megérkezéstől fogva körülbelül 8-9 hónap alatt tudod átíratni az irataidat, ennek nagy része a 6 hónapos várakozás a nemváltás megerősítésére. Ez közeljövőben csökkenhet, hiszen több dániai LMBT szervezet is párbeszédet folytat a kormánypártokkal ezzel kapcsolatban, illetve tervben van hogy 18 éves kor alatt is elérhető legyen a folyamat. Sajnos nem-bináris jogi opciók jelenleg nincsenek, de a névváltoztatást tekintve vannak androgün nevek a nyilvántartásban, amiket jogilag nők és férfiak is használhatnak.

Bár a Dániában elvégzett jogi nem- és névváltoztatás csak erre az országra érvényes, tapasztalataim szerint ez tökéletesen elégséges arra, hogy teljes életet élj ebben az országban, akkor is ha stealth-ként szeretnéd élni a mindennapjaidat. Talán abból eredően, hogy az itteni személyi igazolványon, a sárga kártyán nincs fénykép, szinte sohasem kell fényképes okiratot felmutatni, így az esetleges külföldre utazáson kívül a rossz nemet mutató magyar útlevedre nem lesz szükséged. Rossz hír viszont, hogy a dán állampolgárság és útlevél megszerzése az egyik legnehezebb feladat Európában. Általánosan véve 9 év dániai tartózkodásra és folyékony dán nyelvtudásra van szükség, valamint meg kell felelni egy sor apróbb kitételnek, amik leginkább arról szólnak, hogy mennyire vagy önfenntartó.

A dán transz specifikus ellátórendszer

Dánia része a jól ismert Skandináv jóléti modellnek, ami szinté nagyon vonzóvá teheti ezt az országot cisz és transz embereknek egyaránt. Amint valaki állandó lakcímet szerez az országban, azonnal jogosulttá válik teljes, ingyenes egészségügyi ellátásra. Transz embereknek ez azt jelenti, hogy ingyen juthatsz az orvosi beavatkozásokat megelőző terápiához, a neked szükséges műtétekhez (nemi megerősítő műtét, maszektómia, pajzsporc kisebbítés), de még olyan máshol kozmetikainak tekintett eljárásokhoz is, mint az arc lézeres szőrtelenítése vagy a hangterápia. A hormonkészítményeket neked kell fizetned, de a magas bérek miatt pár óra munkával megkeresheted az általában három hónapra felírt gyógyszerek árát.

Ami a dán rendszer hátrányának felróható, az a központosítás és az ebből adódó várakozási idő. A háziorvosod utal be a jelenleg három transz klinika egyikébe, ezt azonnal megteheted amint megkaptad a sárga kártyádat és leolvasod róla, hogy melyik orvos alá tartozol. A beutalástól kezdve nagyjából 4 hónapot kell várni jelenleg az első pszichológussal folytatott beszélgetésre, bár ez az idő nagyban függ, hogy melyik klinikára kaptál beutalót és hogy hogyan alakul a koronavírus helyzet Dániában. Papíron nincs különbség a különböző klinikák eljárásmódjában, de a beszámolók alapján az aalborgi eljárásrendszer sokkal kevésbé rigid és medikalizáló mint a koppenhágai, így ha teheted kérd meg a háziorvosodat, hogy Aalborgba küldje a beutalódat. Az Odense városában lévő klinika teljesen új és csak most kezdenek pácienseket felvenni, így róluk nem sok információ elérhető. A mindössze három klinika száma és pozíciója miatt lehetséges, hogy órákat kell majd oda-vissza utaznod egy jó esetben egy órát, néha csak perceket igénybe vevő találkozó miatt, de legalább az útiköltség miatt nem kell aggódnod, hiszen ezt visszatéríti neked az állam, ha legalább 14 km távolságra laksz a kórháztól ahova menned kell.

Két pszichológussal folytatott beszélgetés után (ezek között kb. 1 hónap telik el) újabb 3 hónap várakozási idővel kell számolni, de innen már a nőgyógyászhoz vagy az endokrinológushoz vezet az út, ahol már a neked fontos orvosi beavatkozásokról fogsz beszélni és ha minden kitételnek megfelelsz, akkor megkaphatod az első hormonreceptedet, illetve beutalót a lézeres arcszőrtelenítésre. Nagyjából három havonta találkozol a kezelésedet intéző orvossal, minden találkozó előtt lesz egy vérvétel, hogy nyomon követhessék a hormonszintjeidet és az egészségi állapotodat.

Transzfeminin pácienseknek a hormonkezelés általában Cypro (Androcur) és transzdermális ösztrogén (tapasz, spray vagy gél formában) kombinációjából áll, de igény szerint tablettás ösztrogén is választható. Az EPATH elég konzervatív referenciaszintjei szerint dolgoznak, így néha már 320 nmol/l ösztrogén szinttel megelégszenek, ami más nemzetközi sztenderdeket nézve elég alacsony. A progeszteron nem bizonyított szükségessége miatt jelenleg (még) szintén nem kerül felírásra. Transzmaszkulin személyek a tesztoszteront gél vagy injekció formájában kapják és 10-20 nmol/l közötti T szintet határoznak meg a kívánt mértéknek. Magyarországtól eltérően itt nem alkalmaznak trombózishajlam szűrést, hanem arra próbálják ösztökélni az embereket, hogy hagyjanak fel a trombózist elősegíthető rossz szokásokkal. Aktív dohányosokat és 27.0 feletti BMI-vel rendelkező embereket csak mikrodózissal kezelnek és nem engedélyezik számukra a műtéteket.

Műtétekhez általánosan legalább egy év hormonkezelés szükséges, de a gyakorlatban ennél sokkal hosszabb a várakozási idő, főleg a nemi megerősítő műtéteket tekintve. Egy év után utalhatnak be egy találkozóra a Dániában GRS-t végző két sebész egyikéhez, ami legalább 1 év várólistát jelent, majd innen lehet felkerülni a valós műtéti várólistára ami legalább 2-3 év. Így bár ingyenesen elérhető Dániában a nemi megerősítő műtét, de ez reálisan legalább 4 év várakozást jelent. A hosszú várakozási idők alól valamennyire kivétel a transz férfiaknak a maszektómia, ami akár a hormonkezelés első évében elvégezhető. Ha egy transz nő vagy AMAB nem-bináris személy nemi megerősítő műtét helyett orchiectomia mellett dönt, arra a hormonkezelés második évétől van lehetősége. Sajnos jelenlegi tapasztalataim szerint ezek a várakozási idők nem rövidíthetőek le akkor sem, ha Magyarországon vagy egy más országban már évekig transzspecifikus kezelés alatt állt valaki.

LMBT közösség és kultúra Dániában

A nem egész 6 millió lakosú Dánia 3 Pride-nak is otthona, Koppenhága mellett Aarhusban és Aalborgban is tartanak évek óta rendszeresen LMBTQ felvonulást és a Pride-hoz kapcsolódó programokat. Koppenhágában és Aarhusban vannak jelen állandó, az LMBTQ közösséget célzó bárok és klubok, illetve állandó transz és nem-bináris embereknek szóló események és önsegítő csoportok. Aalborgban, Odenseben, Koldingban és általánosan szinten minden egyetemi városban vannak legalább szórványos, egyre gyakoribb queer kezdeményezések, érdemes tehát utánajárni a helyi lehetőségeknek.

Ha információt keresel, talán a legjobb a Danmarks Transkønnede csoportnál kezdeni, ez a legnagyobb online dán transz és nem-bináris közösség, ahonnan több specifikusabb csoportba is eljuthatsz. A csoport fő nyelve dán, de angolul is nyugodtan posztolhatsz és sok kérdésedre választ találhatsz. Továbbá segítségedre lehet még az LGBT Danmark, mint a legnagyobb helyi LMBTQ szervezet, valamint a TransAktion, egy kizárólag transz és nem-bináris embereket foglalkoztató, metszetszemléletű aktivista és tanácsadó szervezet. Ha valóban elfogadja a magyar parlament a nem- és névváltoztatási folyamatot ellehetetlenítő törvénytervezetet, és így jogilag üldözött kategóriába kerülnek a magyarországi transz emberek, akkor talán a dániai LGBT Asylum is hasznos információkkal láthat el. Dániában 2012 és 2014 között zajlott le egy precedensértékű, nagy médiavisszhangot keltő menedékkérelmi ügy, amiben egy guatemalai transz nő végül sikeresen menekült státuszt szerzett, utat nyitva azóta tucatnyi Dánia által védelmezett LMBTQ embernek.

Az ország egyébként a TOP 5-ben szerepel szinte minden LMBTI elfogadási statisztikában az EU 27 országa között az Európai Bizottság 2019-es felmérése szerint1. A dán emberek 89%-a támogatja az azonos neműek házasságát, és 4-ből 3 ember szerint joga van a transz embereknek a nemük jogi elismertetéséhez. Ezek a számok több, mint 50 százalékpontos eltérést mutatnak a magyar statisztikákhoz képest, és ez a mindennapokban is hatalmas különbséget jelent. Bár az LMBTQ emberek diszkriminációja létező jelenség főleg a munkaerőpiacon, egy az Esélyegyenlőségi Minisztérium által készített kutatás alapján a dániai LMBT emberek 69%-a sosem tapasztalt negatív megjegyzéseket vagy diszkriminatív magatartást a munkahelyén. Ezek a számok azt mutatják, hogy bár még most is sok tennivalója a dán kormánynak, hogy az LMBTQ emberek diszkriminációja megszűnjön, de itt legalább valóban ez a célkitűzés, és ezért rendszeres párbeszédet folytatnak a kormánypártok civil szervezetekkel.

Egy szó, mint száz, bár Dánia se egy tökéletes ország ahol azonnal megoldódik majd minden problémád, de a realitás szerint egy év alatt kezeléshez és a nemed jogi elismeréséhez juthatsz itt, és úgy mehetsz ki az utcára, hogy nem kell attól félned ki mit fog szólni csak azért, mert önmagad vagy.

Molnár Vivien

1 Special Eurobarometer 493: Discrimination in the EU

Korábbi cikkeink a témában:
Vay Blanka: Mindent a német eü-rendszerről
Pohl Zsófi: Átmenet Angliában

(A képet a Queer Ride Facebook csoportjából vettük.)

%d blogger ezt szereti: