A napokban a kormány újra felfüggesztette a transzneműeknek tényleg életbevágóan fontos nem és névváltoztatási kérelmek elbírálását. Két éve már felfüggesztették, majd a választások előtt – ezek szerint átmenetileg – újraindították.
A transzneműek nagy része egy idő után jól be tud simulni a választott nemébe, tehát csak azért lesz jó eséllyel kitéve munkahelyi zaklatásoknak, önkormányzati ügyintézők kéjes megalázásának egész életében mert a hatalom a keresztényi értékeket az ő szivatásával képzeli megvédeni. Férfi külsővel, férfi fellépéssel de női igazolványokkal (vagy éppen fordítva) sokkal, sokkal nehezebb munkát találni. És élni, úgy általában. A transzneműek körében az öngyilkossági arány a teljes népesség tízszerese, csak hogy értsük a szivatás jelentőségét.
Az “indoklás” szerint az új uniós adatvédelmi szabályok miatt álltak le az elbírálással, mert így érzékeny egészségügyi adatok kerültek a hivatal elé. Mivel a magyar államigazgatásból még annak jelen állapota mellett is kinézzük, hogy az adatvédelmi előírások bejelentése óta eltelt két évben képes lett volna egy “Hozzájárulok az adataim kezeléséhez” sort beletenni a nyomtatványba, ezért nem gondoljuk, hogy újra meg akarják adni ezt az európában mindenhol elérhető jogot.
A döntés alig egy héttel az után született, hogy a fideszes alkotmánybíróság a fideszes alaptörvény szerint is úgy találta, hogy az államnak még a menekültként itt tartózkodó iráni transzneműnek is kötelessége a nemét tükröző dokumentumokat adni, és pár nappal az LMBTQ-mozgalom nagy ünnepe (erődemonstrációja?) előtt, ezért nehéz a dolognak nem látni a nem csupán a transzneműek számára fájó jelentőséget. 

UPDATE: A Háttér Társaság előállt egy átmeneti megoldással, mely segíthet: Katt

%d blogger ezt szereti: